Header image header image 2  
 
A jóga egy olyan utazás, amely során önmagad fedezheted fel...

 
 
Mi a jóga?
 

Számtalan jóga definíció van.

A klasszikus, legtöbbet idézett Patandzsali 1-2. szutrája (a szutra fonalat jelent). Patandzsali érdeme, hogy összefoglalta és rendszerezte a jógával kapcsolatos ismeretek és röviden aforizmaszerűen, szutrákban leírta és hozzáférhetővé tette elsősorban a jógát oktatóknak ezt az ősi tudást . A szutrák rövidek, nem fejtik ki az ismereteket inkább csak emlékeztetők, hogy mit kell átvenni a tanítványokkal.

 

Mi is tehát a jóga, másnéven az Igázás Patandzsali szerint?

Íme az Igázás tana: "Az Igázás a tudat rezdüléseinek a lebírása” Magyarázat: Az  Igázás, a Jóga, az elmeműködés feletti uralmat, a tudat rezdüléseinek megzabolázását jelenti.

Lássuk egy kicsit részletesebben:
102. Patanjali Jóga szútráinak első 4 sora és jelentése:

Atha yoganusasanam
Yogas citta-vritti-nirodhah
Tada drastuh svarupe vasthanam
Vritti-sarupyam itaratra

„Íme az Igázás tana:
Az Igázás a tudat rezdüléseinek lebírása
Akkor a Látó igazi mivoltában megmarad.
Máskor a rezdülések alakját veszi fel."

Magyarázat:
Az Igázás, a Jóga, az elmeműködés feletti uralmat, a tudat rezdüléseinek megzabolázásást jelenti. Az uralom nem azonos a folyamatok megsemmisítésével. Elsődleges célja az, hogy a Látó, az Ember, a tapaztalás végső alanya ne vesszen el a tudat-tartalmakban, ne azok hordozzák, hanem önmagáan megálljon. Ha ez nem történik meg, akkor a Látó nem lát, hanem újra meg újra belegabalyodik önnön tudatfolyamataiba, együtt örvénylik a pillanantnyi tudatállapotokkal. A Természet vak törvényeit követi, elveszíti szabadságát.

A jógik a tudatot (citta) három részre osztják: elme, egó és intelligencia.

  • A külső burok az elme. Ez szűri az öt érzékszerv felől áramló információkat, folyamatosan gondolatokat és képeket generál, nem tudja önmagát leállítani, és folyamatosan feldolgoz, megkülönböztet és döntéseket hoz.

  • Az egó a tudat legbelső burka. Ez adja nekünk a különállóság érzetét, az én-tudatot, és azt a benyomást, hogy mi vagyunk a világ közepe. Az ego fontos, hiszen általa tudjuk megkülönböztetni magunkat másoktól. De az egonak van negatív oldala is, hiszen ő az, aki ragaszkodik a vágyakhoz, a sikerekhez, az előítéletekhez és a véleményekhez. Azt gondolja, hogy az egyén semmi más, mint az összessége mindazoknak a sikereknek, aggodalmaknak, tulajdonoknak, állásoknak és minden másnak amit felhalmozott.

  • Az elme és az egó közt helyezkedik el a köztes burok, az intelligencia. Ez rendelkezik azzal a képességgel, hogy érzékelni tudja önmagát és meg tud tenni olyasmiket, amit azelőtt soha. Más szóval, az intelligencia a tudatnak az a része, amely lehetővé teszi számunkra, hogy megfigyeljünk magunkat (beleértve az elménket és az egónkat is) és hogy változásokat indítsunk el. Tudatunk ezen részét fejlesztjük jógázás közben.

    (Fordítás és magyarázat: Farkas Attila Márton és Tenigl-Takács László)

De fordítják a jógát a judzs szóból egyesülésnek több értelemben is:

  • egyesítés a jóval, egyészséggel
  • a szellemi erők egyesítése és egyetlen célra irányítva
  • az egyéni és az egyetemes lélek egyesítése stb.

Van aki önismereti tudományként tekinti, ami elvezet bennünket igazi mivoltunkhoz.

Találkozhatunk olyan meghatározásokkal is amik a jógát életmódként és értékrendként közelítik meg, amivel megteremthető a kiegyensúlyozottság és a természetesség.

Magamhoz a következőt érzem a legközelebb.

A jóga gyakorlati út, arra szolgál, hogy a keresőt átvezesse, a világ anyagi megismeréséből, a lényeg gyökeres meglátásához.

Nézd meg a többi olvasnivalót is>>

 

 

 
 

 


.